Elég keveset írtam az utóbbi időben, ennek mondjuk számos oka van a munkahelytől az itthoni dolgokon át, de talán felesleges mindet részletezni.

Kb. 3 hete új jövevényeket kaptunk. Pontosítva a szituációt: amikor elindultam a nyári conra, még két kutyánk volt. Mire hazaértem, már négy lett belőlük… (hogy beelőzzem a kérdést, mindkét kutyánk lány, szóval nem ők szaporodtak le egymás közt).
A történet röviden és tömören: a kutyusok 7 hónaposak, két pici spicc, akikkel a gazdájuk nem tudott foglalkozni hosszú távollétei miatt, így nagyrészt egyedül voltak egy tömblakásban… Ennek következtében nulla szobatisztaság, a kajáért pedig ölni tudtak volna, már amennyire egy 7 hónapos pici kutya ölni tud – ez nagyjából abban nyilvánult meg hogy ki tudja hamarabb (értsd: nem egészen 10 másodperc alatt) befalni a kaját, nehogy a másik elvegye miután a sajátjával végzett. Ja és persze végtelen szeretethiányuk van.
Szóval 3 hete megy a nagy „babázás” nálunk. Ugyan az eredeti terv az volt, hogy átmenetileg befogadjuk őket, valahogy mégis ittragadtak… Az indok? Azt hiszem a képek mindent megmagyaráznak.

A tegnapi napon megvolt életük első találkozása a sündisznóval (ilyenkor, illetve egész nyáron sün-invázió van a kertünkben). A süni vagy nagyon veterán volt, vagy csak rettenetesen meglepték, mivel még összegömbölyödni sem akart, csak hatalmas wtf felirattal a feje fölött állt és bámult az őt körbevevő négy kutyára. Aztán gondolt egyet, és elindult a házfal mellett a kerítés felé, természetesen az egész díszes kompánia kíséretében. Felemelő élmény lehet tettetett nyugodtsággal cammogni a kerítés felé, miközben egy fehér hiperaktív szőrgolyó fülsüketítően ugat a füledbe, két kis szőrgombóc meg a fenekedet próbálja szagolgatni hogy mi is vagy te (az öreg kutyánk közben elfáradt és lefeküdt). Egyébként mindezt hajnali 1-kor, hogy még véletlenül se tudj aludni.

Egyébként a fehér hógolyó végtelenül féltékeny, sértettségében gondosan ügyel arra hogy minden játék szépen el legyen rejtve (vagy éppen elásva) valahol. Az első napon nagyon örült hogy van kivel játszani, csak éppen a nap végén rájött arra hogy az új játszótársai márpedig itt maradnak. Innentől már nem találta annyira humorosnak a dolgot. Idővel valószínűleg megszokja.