Mivel több kédést is kaptam a múltkori L2 staff-al kapcsolatban, ezért gondoltam egyszerűbb, ha előtúrom azt a félkész leírást, amit annak idején elkezdtem írni róla, csak aztán valamiért félrepakoltam, és sikeresen meg is feledkeztem róla.

Ennél a ruhánál ez volt az egetlen barkácsolós rész, pedig általában ezeket élvezem a legjobban.
Emellett ez volt az első staff, ami igazán megtetszett a fegyverek közül, sok cosplayesnél is láttam, de mindenki másképpen oldotta meg, más-más alapanyagokból.

Amikor ránéztem a képre, az első dolog ami az eszembe jutott, hogy a sok vékonyka „nyúlvány” (jobb név most nem jut eszembe ^^; ) biztos elég törékeny lehet, és hogy miből kellene megcsinálni, hogy ne törjön azonnal le, amint esetleg beleakad valamibe.
Először az „agyag – gipsz negatív vagy szilikon – műgyanta” trióban gondolkodtam, de a gipsznegatívnál esélyes volt, hogy az apró részletek beletörnek a végén, míg szilikonra pedig most nem nagyon akartam költeni. Így végül némi gondolkodás után a fa alap mellett döntöttem.

Alapok

Sajnos ezekről nem tudok betenni képet. Tudom hogy voltak valahol, de valamiért nem találom őket (ha jól emlékszem pont akkor volt totálisan tele az összes meghajtóm, és mindig oda mentettem a képeket, ahol éppen hely volt, így a végén már tökéletesen fogalmam sem volt mi hol is van ^^;
Ha valaha megtalálom őket, akkor beszerkesztem őket.

Na de vissza a lényeghez. ^^; Szükség volt tehát egy fanyélre, és egy falapra.
A fanyél szerepe egyértelmű, ő lett a staff nyele. A falap nem volt túl vastag, 4-5 mm, nem is volt vastagabbra szükség, mivel élete célja az lett, hogy ő legyen a support. Ez úgy történt, hogy a staff körvonalai alapján ki lett vágva egy darab belőle, némi ráhagyással a nyél irányába – ez a nyélhez való rögzítés miatt volt szükséges.

Mielőtt nekiláttam volna a további munkának, a nyélbe bele kellett reszelni egy akkora részt, amibe bele lehetett csúsztatni azt a bizonyos ráhagyott részt (a staff nyele tehát szendvicsként fogta össze). Faragasztó és szögek tartják össze.
Ezt azért kellett még az elején elintézni, mert így tudtam, hogy meddig mehetek majd le a részletekkel a nyél irányába, hogy az még ne akadályozza az összeszerelést.

–

Részletek

Volt egy alapom tehát, amire elkezdhettem építkezni. Akadt még itthon egy jó adag könnyű, levegőn száradó gyurmám, így neki is estem a részletek kialakításának, és így lett a végén szép 3D. Középen hagytam helyet a majd középen helyet foglaló ékkő-féleségnek.
Sokat erről a részről nem lehet írni, kb. 10-12 órán át tartó bűvészkedés. Néha, ha lenéztem az asztal mellé, valami ilyesmit láttam, amit hősiesen ignoráltam (az ölbe kéredzkedés egy újonnan kifejlesztett skill):

Egy oldallal általában 5-6 óra alatt végeztem, beleszámolva a menet közbeni szárítgatást hajszárítóval. Muszáj volt menet közben szárítani, mert elég apró részletekről volt szó, és ha nem volt elég szilárd már a gyurma, akkor a körmömmel könnyen felsértettem a szomszédos, már kialakított részleteket. Viszont órákat állni sem akartam hagyni minden egyes szakaszt hogy magától kiszáradjon, szóval – a család nagy örömére – két teljes napig ültem a hajszárítón.

Miután minden részlet kész volt, hagytam száradni az egészet (hősugárzó, tavasszal *thumbs up* ), majd jöhetett a csiszolgatás, és az esetleges hézagkitöltés.

Ezt akár már festeni is lehetett volna, de még mindig nem voltam teljesen nyugodt a strapabíróság tekintetében, ezért végül úgy döntöttem, hogy nem árt rá egy műgyanta réteg, ezzel külsőleg is kap egy szilárd bevonatot. Üvegszövetet a finom részletek miatt nem akartam használni ez alkalommal.
Ezzel persze be kellett vállalnom még egy jó nagy adag csiszolást, mert a gyanta nem terült el egyenletesen a formák miatt, és néhol a cseppecskék is felgyűlnek. A gyantát már jóval nehezebb kézzel csiszolni, így elővadásztam a mini-csiszolómat, és azzal estem neki.

Festés és egyéb apróságok

Kipróbáltam a króm arany színt, de nagyon nem illett hozzá, úgyhogy végül maradtam a fémes aranynál. Festés után így nézett ki:

A staff nyelén különféle minták vannak, ezeket egyszerűen dekorgumiból kivágtam, és felragasztottam. Majd a nyél és a fej összeszerelésre került.

A legvégére maradt a középen található ékkő. Ez lényegében egy műanyag forma két darabja, amit már nagyon régóta őrizgettem egy ilyen alkalomra. A külsejét polírpaírral felcsiszoltam, hogy ne legyen teljesen átlátszó, hanem „ködös” jelleget kapjon, majd lefestettem türkiz üvegfestékkel (aminél elfelejtettem, hogy nem vízbázisú, hanem oldószeres, így az ecsetemtől elbúcsúztam a végén ^^; )
Mivel a forma alatt ledek kapnak helyet, ezért a rögzítést mágnesekkel oldottam meg, így a két forma bármikor levehető, ha alatta szerelni kell valamit.

Így utólag valószínűleg annyi fog történni ezzel a staff-al, hogy a szára el lesz fűrészelve egy vagy két helyen, és csavarok kerülnek bele. Így több darabban lehet majd szállítani.