Kicsit elhúzódott ez a beszámoló, ennek többek közt az is oka volt (amellett hogy hazaérkezés után azonnal belecsöppentem egy rakat határidős dologba), hogy nem voltam biztos benne mit közölhetek egészen addig, míg túl nem estünk a Mondo lapzártán. Ide ugyanis szintén bekerül egy-egy beszámoló tőlem és Okkidótól is, ezért nem igazán tudtam mit publikálhatok egészen addig, míg ki nem derül mi fér bele terjedelemben az újságba és mi nem.
Magáról az Expóról oldalakon át tudnék mesélni, rengeteg volt a látnivaló, de ennek a nagy részéről úgyis lehet majd olvasni a Mondo-ban is, illetve lesznek képek a galériában hamarosan, azok úgyis jobban beszélnek majd.
Ezért végül úgy döntöttem hogy ide inkább a személyesebb élményeimet írom le, azt ami nem nagyon passzol konkrétan sehova. És hogy ne legyen túl ömlesztett, napokra bontottam.
Valószínűleg a szombat-vasárnappal megvárom a Meidos buli végét, és majd csak az ottani élménybeszámoló után rakom fel írásban is.
_____________________________________________________________________________________
PÉNTEK – „Nice to meet you all”
Ezen a napon érkeztünk, viszonylag későn. A repülő késő délután landolt, és már estefelé járt, mikor a szállásunkra érkeztünk. Röpke 3 és fél óra alatt sikerült csak megtalálni… Már az első 10 percben utáltam London közlekedését, pedig én alapvetően kedvelem a nyüzsgést. Állandóan le van valami zárva, a metró nem közlekedik mindig a kiírt állomásig, mindenhol hosszú sorok, stb.).
Okkido jobb navigátor volt mint én, ha rajtam múlik Kínában kötünk ki (de tegyük hozzá ettől függetlenül lelkesen vezettem volna magunkat odáig). ^^;
A gépünk :)
–
A hotellel kapcsolatban pozitívan csalódtam. A neten nem olvastam róla túl sok jót, de kimondottan kellemesnek találtam a helyet. Eltekintve talán attól a ténytől, hogy London egy másik repülőterén található, így folyamatosan hallani lehetett a fel- és leszálló gépek hangját, bár ez engem nem igazán zavart. A szoba kellemes volt, külön fürdőszobával, nagy öltözőasztallal és tükörrel (cosplayesek számára fontos ^^ ), plusz kanapéval és tévével. A lenti hallban pedig asztalok, székek és egy kisebb étterem kapott helyet.
„Travelodge”
–
Így elsőre csak gyorsan lepakoltam a dolgaimat, gyors átöltözés, majd elindultunk az Expo-ra, ahol – bár a látogatók számára 18 órakor aznap már bezárta kapuit – amolyan „csapatépítő” összejövetelre voltunk hivatalosak. Sajnos 1 órával később érkeztünk mint kellett volna (bár így utólag, volt aki meg se jelent), mivel eleve későn landolt a gépünk, és első körben az odatalálással is voltak problémáink, de még bőven akadtak emberek. Néhány látogatónak nem igazán akaródzott hazamenni még 1 órával a kapuzárás után sem, még mindig lézengtek páran a folyosókon.
Az összejövetel helyszíne a csarnok felett található galéria részen található termek egyike volt. Itt gyűltek össze a versenyzők és a kísérőik, illetve az egyéb meghívott vendégek. Találkoztunk James-el (a cosplayszervező) és futtában felismertem Bryan-t is (főszervező).
Tegyük hozzá civilben nem sok mindenkit ismertem fel. Na jó, a szlovák srácot mondjuk nem lehetett volna eltéveszteni, mert a szakálla Leonidas fazonra volt nyírva. ^^ Befelé menet még láttuk Starlat kifelé jönni (róla majd később bővebben ^^;), őt inkább Okkido ismerte fel. Az egyik olasz lányt véltem még felismerni, a japán Goldy-t (róla bővebben szintén majd később). Nem volt könnyű, tekintve hogy civilben minden cosplayes más.
Akiket külön kiemelnék itt, azok a lengyelek. A két versenyzők egy kisebb csoport kísérte (pár segítő és az egyik con szervező). Nagyon kedvesek és kezdeményezők voltak, és tulajdonképpen innentől fogva szinte végig együtt lógtunk. Az egyik versenyzőjükkel (Shappi) már vártuk hogy végre találkozhassunk személyesen is, és mint kiderült, a humorunk is nagyon hasonló, nagyon jól kijöttünk egymással. ^^ Egyébként ő volt a mezőny legfiatalabb versenyzője tudtommal (ott ünnepelte a 18. születésnapját, ami ugye a részvétel feltétele volt).
Yuriko & Shappi ^^
–
Aznap azonban már nem maradtunk sokat, még leszaladtam a csarnokba a cosplay pulthoz megnézni milyen állapotban érkezett meg a csomagom (elsőre rendben lévőnek tűnt, legalábbis kívülről… ), amiben a 3 fegyvert küldtem ki előre, majd lassan elindultunk vissza a szállásra.
A két lengyel lány közül egyébként az egyik az éjszakát a jelmeze befejezésével töltötte, a másik pedig a javítással (neki szintén összetörte a posta a cuccait), szóval szinte senki sem úszta meg problémák nélkül.
_____________________________________________________________________________________
folyt. köv: Szombat